Mi micsoda? -meteorid, meteor, meteorit, mikrometeoritok, hullócsillag.

Meteorid, a Nap körül keringő apró szilárd törmelék.

Meteor, olyan meteorid, amely a Föld légkörébe hatolva fényjelenség mellett elég. Népies neve hullócsillag.

Ha egy meteorid túléli a Föld légkörébe lépést, és eléri a földfelszínt, meteorit-nak nevezzük. A mikroszkópikus méretűeket mikrometeoritoknak hívjuk.

Honnan származnak a mikrometeoritok?

A meteoritok egy része, aszteroidák, kisbolygók ütközéseiből, másik részük a Naphoz közeledő és felmelegedő üstökösök anyagleválásaiból származnak. Amikor a Föld keresztezi ezeket a hátrahagyott anyagfelhőket, a meteoridok nagy sebességgel légkörbe érve „felizzanak” a súrlódás hatására. Egész évben láthatunk hullócsillagokat, azonban évente ismétlődően megszaporodnak az észlelések, ahogy a Föld újra és újra keresztezi az üstökösök anyagmaradványait. Ilyenkor látszólag az égbolt egy meghatározott pontjából, mint egy középpontból kiindulva látjuk a hullócsillagokat megjelenni. Az ilyen meteorrajok nevüket is arról a csillagképről kapták, amelyhez legközelebb található a centrumuk. Például a július közepétől látható Perseidák meteorraj nevéből fakadóan a Perseus csillagképről kapta a nevét. Például a Perseidák legnagyobb intenzitását augusztus 12-13 éjjel tapasztalhatjuk. A Stellarium nevű programban többek között meteorrajokra is rákereshetünk:

Perseidák meteorraj várható helye az éjszakai égbolton.

Forrás: Stellarium

Hol találhatunk mikrometeoritokat?

Korábban óceáni üledékben, sivatagi homokban, sarkvidékeken kerestek a tudósok mikrometeoritokat. Pár éve egy érdekes kezdeményezés hatására a nagyvárosok lapostetői, ereszcsatornái kerültek a reflektorfénybe. Ez utóbbi helyek gyakorlatilag bárki számára elérhetőek, csupán össze kell gyűjteni a városi port, és kis szerencsével fogunk is találni meteoritokat.

Mire lesz szükségünk:

ToupTek mikroszkóp kamerás mikrometeorit fotó

A lenti, kivágott kép egy mobiltelefonnal készült okuláron keresztül fotózva.

Mobil telefonos mikrometeorit fotó

A mikrometeoritokra utaló, tulajdonságok:

Arról hogy tényleg mikrometeorittal van-e dolgunk, megfelelő műszerek nélkül sajnos nem tudunk megbizonyosodni. A feltételezett mikrometeorit anyagának összetételét kellene hozzá ismernünk. Elktronmikroszkópos vizsgálat is segítene bizonyosságot szerezni. Legtöbbünk azonban nem fér hozzá ilyen technológiákhoz.

A gyűjtés technikája

Az egyik legjobb helyet a városi gyűjtésre a lapostetők jelentik. Ezeket a területeket ritkán takarítják és a könnyebb szennyeződéseket, elhordja a szél. Az egyik lehetőség, hogy ecsettel összeseperjük és begyűjtjük a port, a másik és egyben könnyebb megoldás, ha csak a vastartalmu mikrometeoritokra vadászunk, azokat ugyanis vonzza a mágnes. Szintén preferált gyűjtési hely az esőcsatorna és annak kifolyó része, valamint az esővíztároló hordók, ahol összegyűlik a tetőkről lemosott por.

A mágnest érdemes műanyag vagy papírtasakba rakni, mert az apró szemcséket szinte lehetetlen lenne eltávolítani a mágnes felületéről, de a papírtasakról könnyen eltávolítható, amikor óvatosan kivesszük a mágnest és megszűnik a vonzás. A tasakot például egy madzaggal, végighúzzuk a talajon, és a vas részecskék rátapadnak.

Mivel és hogyan vizsgáljuk a mikrometeoritokat?

Sztereómikroszkóp és mikroszkóp kamera

Érdemes sztereomikroszkópot használni, vagy digitális mikroszkóp is szóba jöhet. 60-100x nagyításnál nem lesz szükségünk nagyobbra. (A saját teraszomon talált mikrometeoritoknak látszó objektumok közül a legnagyobb 0.3 mm átmérőjű volt, de a legtöbb inkább a 0.05 mm, és az alatti méretet érte el.) Ekkora nagyításnál még egy fogpiszkáló hegye is ormótlan nagy, ezért hegyes tűszerű eszközt kell keresnünk. Jól használható például a vékony, sodort réz drót egy-egy szála, mivel nem mágnesezhető, könnyebb a mágnes miatt összetapadt részecskék szétválasztása. Az általam használt rézdrót szál 0.05 mm vastag volt.

Vékony réz drót válogatáshoz.

Ahogy látszik a kihegyezett fogpiszkáló is túl vastag a mikrometeoritok válogatásához.

Bresser LCD mikroszkóp képe

A fenti képet egy Bresser LCD digitális mikroszkóppal készítettem felső megvilágítással.

A szakirodalom szerint, ha nagyon szennyezett a mintánk, akkor vízbe öntve, a szerves anyagokat könnyű eltávolítani a víz felszínéről. Tapasztalatom alapján ilyenkor sok nagyon apró mágneses „golyóbis” is odavész, a szennyezőanyagokkal együtt. Az is igaz, hogy azok már rettentő aprók, úgy sem látunk belőlük túl sokat.

Az ipari tevékenység és a tűzijátékok miatt rengeteg földi eredetű vasrészecske, rozsda lehet a porban, tehát ne higgyük, hogy minden meteorit, amit a mágnesünkkel összegyűjtöttünk! A Földünk légkörébe visszahulló űrszemét is hasonló külső jegyekkel rendelkezik mint a mikrometeoit, mégsem fölön kívüli eredetű.

A mikrometeoritok utóélete

Túl azon, hogy izgalmat okoz a megtalálásuk, és némelyik igazán gyönyörű, érdemes dokumentálni a találatokat. Legfontosabb a hely és az idő lejegyzése, esetleg egyedi azonosító rögzítése. Városi környezetben az is fontos lehet, hogy a gyűjtési hely, épület mióta áll. Jelen cikk írásakor nem tudok róla, hogy folyna Magyarországon olyan tudományos gyűjtőmunka, amelyhez amatőrök is csatlakozhatnak. Ha Tudtok róla kérek írjátok meg a fuzesi.andrasKUKACtavcso-mikroszkop.hu e-mail címe.

Oldalajánló

Ha érdekel a téma és szeretnél többet tudni a mikrometeoritokról, keress rá a „micrometeorit” szóra, vagy látogasd meg ezeket az oldalakat.

www.micrometeorites.org/database
micro-meteorites.com
x.com/Scottmp123

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük