Egy vezetőkamera a komolyabb mély-ég fotós felszerelés „szürke eminenciása”. Használata elengedhetetlen, de szerencsére a legtöbb esetben nem szükséges drágább, komolyabb darabot választani. Az alábbi listában összefoglaljuk a főbb elvárásokat egy ilyen eszközzel szemben:
- legyen érzékeny a szenzora, hogy könnyen lehessen vezetőcsillagot találni vele (monokróm kamerák előnyben!)
- legyen viszonylag kis pixelméretű a szenzor, hogy hamar detektálni lehessen a vezetési hibákat
- legyen jó szoftver támogatása
Nincs szükség nagy képfrissítési sebességre, hiszen másodpercenként 1-2 kép letöltése elegendő a vezetés során. (Ennek köszönhetően az USB 2.0 csatlakozóval szerelt kamerák is jól használhatóak erre a célra.) Előny, ha a kamera közvetlenül 1.25″-es kihuzatba illeszkedik, mivel a T2 menetes változatokkal nem minden esetben lehet elérni a vezetőtávcső fókuszát. Cikkünkben arra keressük a választ
vajon az olcsóbb ToupTek modellekkel is célt érhetünk, vagy mindenféleképpen a drágább ZWO vezetőkamerát válasszuk.
A vezetőkamerák főbb jellemzői
Az alábbiakban három, különösen kedvező árú vezetőkamerát hasonlítunk össze: két ToupTek (Astro-G 290M és GPM 462M) modellt, és egy ZWO ASI 120MM mini vezetőkamerát:
| Kamera | ToupTek Astro-G 290M | ToupTek GPM 462M | ZWO ASI 120 MM mini |
| Szenzor | Sony IMX290 Mono | Sony IMX462 Mono | Aptina AR0130CS Mono |
| Szenzor felbontása | 1920 x 1080 pixel | 1920 x 1080 pixel | 1280 x 960 pixel |
| Szenzor mérete | 5.57 x 3.13 mm | 5.57 x 3.13 mm | 4.8 x 3.6 mm |
| Képátló | 6.4 mm | 6.4 mm | 6 mm |
| Pixel méret | 2.9 μm | 2.9 μm | 3.75 μm |
| Érzékenység (QE) | 81% | 89% | 75% |
Amint látható, a két ToupTek kamera némileg nagyobb méretű, érzékenységű és felbontású szenzorral rendelkezik. Mindegyik kamerán található ST-4 csatlakozó, amelyen keresztül egyszerűen kommunikálni tudnak a távcső mechanikával és korrigálni tudják annak mozgását. A három guider közül kiemelkedik a ToupTek GPM 462M kamera, amely 512 Mbyte DDR3 memória puffert tartalmaz, valamint az érzékenysége is a legmagasabb.
Nézzük meg a gyakorlatban miként érhetőek tetten a különbségek.
Vezetés PHD2 szoftverrel
„Hagyományos” számítógéppel történő vezetés során az amatőrcsillagászok túlnyomórészt a PHD2 nevű szoftvert használják. Mindegyik kamera használható vele, azonban érdemes megjegyezni, hogy a ToupTek GPM 462M annyira új, hogy a PHD2 „hivatalos” változatában – ami egyébként meglehetősen ritkán frissül – nincs még támogatás hozzá. Szerencsére a „fejlesztői” változat (Development Snapshot Builds) már minden probléma nélkül támogatja a kamerát.
Az alábbiakban elmentettünk 1 másodperces felvételeket a PHD2-ből:
Határmagnitúdó szempontjából a ToupTek GPM 462M vezetőkamera teljesít a legjobban, az olcsóbbik ToupTek Astro-G 290M pedig hozza a jelentősen drágább ZWO ASI 120 MM mini kamera teljesítményét.
Összefoglalva: melyik vezetőkamerát válasszam?
Puszta teljesítményt tekintve a ToupTek vezetőkameráknak nincs szégyenkeznivalójuk. Sőt! A ZWO ASI 120 MM mininél nagyobb méretű és kisebb pixelméretű szenzor, valamint a GPM 462M kamera esetében a nagyobb érzékenység egyértelműen előny. A Windows alapú szoftverek (nemcsak a PHD2) jól támogatják a ToupTek eszközeit, így ezen a téren sem fogunk problémába ütközni.
A ZWO előnye leginkább az, hogy ha a népszerű „miniszámítógépes” ASIAIR-re épülő rendszert tervezünk összerakni, akkor az csak a gyártó saját kameráit támogatja. A közeljövőben várhatóan a ToupTek-nek is lesz hasonló vezérlése, így ha egy komplett rendszer összeállítása a cél, akkor változni fog a helyzet.
Ha szeretnéd megvásárolni valamelyik vezetőkamerát, a Makszutov távcsőboltban szakértő segítséget találsz.
