„A 180/2700 MC vagy egy 250/1200 Dobson adhat jobb, élesebb, részletgazdagabb képet a bolygókról? Tudom, az MC „planet killer” kategória, de az átmérője kisebb a Dobsonénál, és képrészletesség szempontjából az számít, minél nagyobb az átmérő. Vagy nem? Bolygókra sokan ajánlják az MC-t, de én hitetlenkedem, hogy egy nagy tükrösnél jobb képet adjon a bolygókon.”
A fenti érdekes kérdést kaptuk egy levélírónktól. A választ tanulságosnak tartjuk megosztani másokkal is, mivel rávilágít arra a kérdésre, miért nem annyira egyszerű a távcsőválasztás, illetve miért nem lehet egyértelmű tanácsot adni a „melyik a jobb” kérdésre.
A SkyWatcher 250/1200 dobson nagyobb átmérője miatt több részletet megmutat a bolygókból, amennyiben minden egyéb körülmény optimális és persze megegyező optikai minőségű, mint a SkyWatcher 180/2700 Makszutov-Cassegrain távcső. Az „ördög” azonban a részletekben lakozik, vagyis az egyéb körülményekben.
- Minden távcső teljesítményét befolyásolja a légköri nyugodtság (szaknyelven seeing). Az átmérő növelésével a légköri zavaró hatások is fokozottabban jelentkeznek: a nagyobb távcső jobb felbontóképességét tehát csak jobb nyugodtság esetén lehet kihasználni, mely nem biztos, hogy minden este előfordul. Városban kisebb, vidéken nagyobb erre az esély. Ha rossz a nyugodtság, akkor még az is előfordulhat, hogy a kisebb távcső mutat meg több részletet a bolygókból.
- Szintén fontos, hogy a távcsőtubus átvegye környezetének hőmérsékletét. Egy zárt, meglehetősen sok üveganyagot tartalmazó MC-távcső esetében ez tovább tart, mint egy nyitott Newton-távcső esetében, melynél a tükör mögött ventilátorral lehet gyorsítani a folyamatot. Amíg a távcső le nem hűl, addig többé-kevésbé elmosódott képet fog adni.
- A távcsövek teljesítményét nagyban befolyásolja a kollimáció. Az MC esetében gyakorlatilag nincs szükség ennek állítására, mivel a gyári beállítást meglepően sokáig megtartja. Newton-távcső esetében minden este célszerű ellenőrizni és szükség esetén korrigálni.A fentiek talán a leginkább teljesítmény-befolyásoló tényezők, vannak azonban továbbiak is, melyeket érdemes szem előtt tartani:
- Dobson-szerelés esetében – amennyiben az nem motorizált – nagy nagyításon meglepően gyorsan kimozognak az objektumok, az állandó objektum után állítgatás rontja a megfigyelés kényelmét. Egy óragéppel felszerelt ekvatoriális állványra helyezett MC esetében tehát kényelmesebben észlelhetőek a bolygók, ami segít a részletek felismerésében.
- Az MC-távcső a segédtükör-tartólábak hiánya miatt kissé talán kontrasztosabb, élesebb, azaz esztétikusabb képet ad (nincsenek diffrakciós tüskék).
- MC-távcső esetében a korrekciós lencse hajlamos a párásodásra, tehát gondoskodni kell a megfelelő védelemről harmatsapkával és/vagy korrekciós lemez fűtéssel. Nyitott Dobson-távcsövek esetében szintén hajlamos a segédtükör párásodni, zárt tubus esetében erre kisebb az esély.
Összefoglalva: A Newton-távcső nagyobb potenciállal rendelkezik az apró részletek meglátásában, az azonban meglehetősen egyén- és alkalom függő, hogy ebből mennyit lehet realizálni.