Számos érdeklődő keres meg bennünket azzal a kéréssel, hogy olyan távcsövet szeretne vásárolni, amely csillagnézésre és természetmegfigyelésre is egyaránt jól használható. Az alábbiakban áttekintjük, hogy a különböző típusok milyen mértékben alkalmasak mindkét célra.
Türelmetleneknek: Talán a meglehetősen drága (kis méretű) apokromatikus lencsés távcsövekről jelenthetjük ki, hogy mind természetfigyelés, mint csillagnézés terén egyformán hozzák a tőlük elvárható maximumot. Minden egyéb műszer esetében valamiféle kompromisszumot kell kötni: vagy csillagnézésre, vagy természetfigyelésre előnyösebbek. A preferált használatot jelentősen befolyásolja a mechanika típusa (ekvatoriális vagy azimutális) is.
Tükrös távcsövek (Newton és Dobson távcsövek)
A tükrös távcsövek esetében viszonylag könnyen eldönthető a kérdés. Míg ezek a műszerek ideális választást jelenthetnek az éjszakai égbolt objektumainak megfigyelésére, sajnos földi célpontok vizsgálatára nem alkalmasak. A bennük látott kép fordított állású és ennek korrigálására nincsen mód. Mivel természetmegfigyelésnél kifejezetten zavaró, ha a látómezőben fejjel lefelé látjuk a megfigyelt objektumot, ezért azt javasoljuk, hogy ne tükrös távcsövet válasszon, amennyiben kiemelt szempont földi célpontok megfigyelése.
Schmidt- és Makszutov-Cassegrain távcsövek
Az összetett, Cassegrain rendszerű távcsövek elvileg alkalmasak lehetnek természetmegfigyelésre is, hiszen megfelelő kiegészítő használatával egyenes állású és oldalhelyes képet adnak. Nagyobb probléma viszont, hogy a távcsövek fókusza meglehetősen hosszú (1200-2000 mm), ezáltal nemigazán lehet velük a természetfigyelésnél ideális kis nagyításokat (15-40x) elérni. Közepes és nagy nagyításokra jól használhatóak, ez viszont kis látómezővel jár együtt, vagyis a környező tájnak vagy égboltnak csak egy kis részlete fér bele a látómezőbe. Ez nem túl ideális természetmegfigyelésre, ahol sok esetben kívánatos, hogy a tájból minél többet lássunk egyszerre. Nappali felhasználás terén talán a kisebb méretű Makszutov-Cassegrain változatok jöhetnek valamennyire szóba erős kompromisszumokkal.
Lencsés távcsövek (akromatikus és apokromatikus refraktorok)
A lencsés távcsövek két fő típusa az akromatikus lencsés, illetve az apokromatikus lencsés távcsövek. Az apokromatikus távcsövek nyújtják a legszebb, legkontrasztosabb, színi hiba mentes képet, de méretükhöz képest ez a távcsőtípus rendkívül drága, így nem feltétlenül ideális választás azok számára, akik első távcsövük vásárlása előtt állnak. Mivel mind kis, mind nagy nagyításokon közel tökéletes képet adnak, a legkevesebb kompromisszumot kell kötnünk természet- és csillagnézés során. 
Természetmegfigyelés szempontjából érdemes a jóval megfizethetőbb árú akromatikus lencsés távcsöveket két kategóriába sorolnunk. A hosszú fókuszú (800-1000 mm) akromatikus refraktorok esetében hasonló problémával találjuk szemben magunkat, mint a Cassegrain-távcsövek esetében, még ha nem is olyan nagy mértékben: a hosszú fókusz miatt ezek a műszerek is inkább nagy nagyításra alkalmasak, ami ideális bolygók megfigyelésére, de kevésbé használhatóak természetmegfigyelésre. A fényerősebb, rövid fókuszú (400-700 mm) akromatikus lencsés távcsövek azonban már jó választást jelenthetnek azok számára, akik földi megfigyeléseket is szeretnének végezni. A rövid fókusznak köszönhetően, kis nagyításokat és kellően tágas látómezőt kapunk, amellyel igazi élvezet a természetmegfigyelés. Ezen műszerek jellemzője, hogy fényerős objektívjük közepes és nagy nagyításokon (kb 60-80x felett) jelentős színi hibát mutat, mely nagy mértékben rontja a képminőséget, emiatt nem javasoltak bolygómegfigyelésre.
Zenittükör vagy Amici-prizma?
A távcső mellett fontos, hogy zenittükörrel vagy ún. Amici-prizmával használjuk: a zenittükör egyenes állású, de jobb-bal irányban megcserélt képet ad, az Amici-prizma pedig nem csupán egyenes állású, de oldalhelyes képet is ad, vagyis a valóságnak megfelelően orientált képet látunk a távcsőben. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a csillagászati megfigyelésekhez továbbra is zenittükröt érdemes használni, mivel az Amici-prizma fény- és kontrasztszegényebb képet ad mint egy zenittükör. Ez kis nagyításon és nappali megfigyelés esetén – amikor elég fény áll rendelkezésre – nem zavaró, de csillagászati észlelések esetén meglepően jól tetten érhető a zenittükör minőségbeli előnye. Vagyis ha lencsés távcsövünket mind csillagászati, mind természetmegfigyelésre használni szeretnénk, akkor érdemes a zenittükör mellé egy Amici-prizmát is vásárolni.
Távcsöves alapismeretek: zenittükör, Amici-prizma
Ekvatoriális vagy azimutális mechanika?
Egy távcső használata során nem elhanyagolható szempont, hogy milyen mechanikán használjuk. Ennek lényegében két nagy típusa van: ekvatoriális és azimutális mechanika. Az ekvatoriális mechanika (távcsövek mellett EQ-1, EQ-2, EQ-3 stb. jelöli) csillagászati megfigyelésekre ideális, hiszen kellően precíz pólusra állást követően könnyen követhetjük vele az égitestek mozgását. Óragéppel kiegészítve ez a követés automatizálható. Földi megfigyelésekre azonban ezek a mechanikák nehézkesek és bonyolultak.
Azimutális mechanikák (pl. AZ-2, AZ-3, AZ-4, AZ-Pronto stb.) függőleges és vízszintes tengely mentén mozgathatók, így természetmegfigyelés során kézenfekvőbb a használatuk. Hátrányuk az ekvatoriális mechanikákkal szemben, hogy kissé nehézkesebb az égitestek követése és óragép sem szerelhető ezekre a mechanikákra. Természetmegfigyelésnél azonban ezekre a funkciókra nincs is szükség. Nem kifejezetten csillagászati célra készítik a fotóállványokat, azonban nagyobb teherbírású változataik kisebb, rövidebb csillagászati távcsövet is képesek megtartani és mozgatni.
Összefoglalva: A Newton-távcsöveket mindenképpen kerüljük el, ha földi megfigyeléseket is szeretnénk végezni. Ha a magas ár nem akadály, egy apokromatikus lencsés távcső ideális választás, a SkyWatcher Evostar ED 72/420 DS-Pro refraktor ebben a kategóriában. Ha a nagyobb méret nem jelent hátrányt, szintén remekül használható apokromatikus lencsés távcső a SkyWatcher Evostar ED 80/600 DS-Pro apo refraktor is. Akromatikus lencsés távcsövek esetében tartsuk szem előtt, hogy a hosszabb fókuszú modellek ekvatoriális mechanikán inkább csillagászati célra javasoltak és csak másodsorban természetfigyelésre. A SkyWatcher 90/900 EQ-2 mechanikán az egyik kedvencünk a „kezdő” távcső kategóriában. A rövid fókuszú (azimutális mechanikával szerelt) változatok jól használhatóak nappali természetfigyelésre, de éjszaka kis nagyítással sem okoznak csalódást. Ezen elvárásoknak a SkyWatcher 70/500 + AZ-3 lencsés távcső felel meg leginkább.