„Az okulár a távcsöved fele” – hangzik a híres mondás. Valóban, egy jól összeválogatott okulársorozat hosszú évekre elkísérheti a gazdáját, így érdemes kellő körültekintéssel megvásárolni ezen kiegészítőket, figyelembe véve az egyes típusok előnyeit-hátrányait.
Miért van szükség a távcső mellé adott okulár(ok)on kívül még több okulárra?
Legtöbb esetben a forgalmazók távcsöveikhez egy- vagy két darab okulárt mellékelnek. Barlow-lencse nélkül így mindössze egy- esetleg kétféle nagyítás érhető el, ami nem teszi lehetővé, hogy távcsövünkből kihozzuk a maximumot. Az okulár minősége legtöbbször összhangban áll a műszer minőségével: egy alsó kategóriás eszközhöz rendszerint gyenge minőségű okulárt párosítanak. Azonban még ebben az esetben is növelhetjük a távcső teljesítményét jobb minőségű okulárok használatával.
Hány darab és mekkora kihuzatú okulárra van szükség?
Optimális esetben négyféle nagyítással már elég jól boldogulhatunk, ezt 4 okulár vagy 2 okulár + Barlow-lencse kombinációjával érhetjük el.
Az okulárok fókusza között célszerű 1.5-1.8x-os lépést tartani, tehát mondjuk egy 12 mm-es okulár mellé válasszunk 20 mm és 7-8 mm-es okulárokat. (Eltérő típusok esetén – pl. ortho és nagylátószögű okulár – ezt a szabályt figyelmen kívül hagyhatjuk, tekintve, hogy más célokra használjuk ezeket az optikákat.)
Ami a méreteket illeti, manapság már alig találkozhatunk 0.96″-es (24.5 mm) kihuzatokkal, ezért ilyen típusú kiegészítőkből sem nagy a választék. Leginkább az 1.25″-es (31.8 mm) eszközök terjedtek el, ezt a méretet szinte mindegyik kihuzat támogatja. Jobb minőségű távcsövek 2″-es (50.8 mm) okulárok fogadására is képesek, bár ennek előnyét nagylátószögű, hosszú fókuszú okulárokkal tudjuk igazán kihasználni.
Milyen nagyításokra lesz szükség?
Az elméletben elérhető nagyítást meghatározza a főtükör vagy – lencsés távcsöveknél – az objektív lencse, valamint az okulár fókusza. Előbbi adott, az utóbbi választásában van némi játékterünk. A gyakorlatban használható nagyításoknál azonban van többé-kevésbé szabott alsó és felső korlát: az alsó korlát jól meghatározható: kb. 25x nagyítás jelenti (ennél kisebb nagyításnál tükrös távcsövek esetén láthatóvá válik a segédtükör).
Átmérő | Min. nagyítás |
60 mm | 31x |
80 mm | 41x |
100 mm | 52x |
127 mm | 66x |
150 mm | 78x |
200 mm | 103x |
250 mm | 129x |
300 mm | 155x |
A felső korlát meghatározásához az alábbiakból érdemes kiindulni: egy adott átmérőjű távcső maximális felbontása jól meghatározható (ún. Dawes határ: 11.6/D, ahol D a távcső átmérője cm-ben), melynek eléréshez kellő nagyítás szükséges. Egy 10 cm-es távcső felbontása a fentiek alapján 1.16″, ami kb. 52x nagyításon elérhető. (60″ a szem felbontóképessége, 52x nagyítás szükséges, hogy a szemünkkel ezt a felbontást elérjük.)
Más szóval: 52x nagyítás fölött a kép nagyobb lesz ugyan (és egyben életlenebb) de több részlet nem fog látszani.
A nagyítást növelhetjük, hogy a részletek könnyebben felismerhetőek legyenek, de meglehetősen szubjektív kinek mi a fontos: a kisebb – de cserébe élesebb – kép, vagy a nagyobb, de életlenebb kép. A jobb oldali táblázatban láthatjuk, hogy adott távcsőátmérő esetén milyen nagyítás esetén érjük el a maximális felbontóképességet.
Az, hogy mennyire életlenedik a kép a nagyítás növelésével, nagyban függ az éppen aktuális légköri nyugodtság mértékétől vagy attól, hogy mekkora az objektum látóhatár feletti magassága. Hüvelykujj-szabály, hogy jó légkör esetén az átmérő mm-ben vett értékének kétszerese az optimális maximélis nagyítás, azaz 10 cm-es távcső esetén 200x. Fontos azonban megjegyeznünk, a tapasztalat azt mutatja, hogy a Kárpát-medencéből a látóhatár felett kellően magasan látszó objektum esetében – még nagyobb átmérőjű távcső használatakor is – nagyjából 250x-es nagyítás jelenti a legnagyobb nagyítást. Ennek oka, hogy ritkán kellően nyugodt a levegő ennél nagyobb nagyítások kihasználására.
Milyen típusú okulárt vegyek?
Fókusz | Látószög | Pupillatáv |
4 mm | 52 fok | 6 mm |
6 mm | 52 fok | 5 mm |
9 mm | 52 fok | 6 mm |
12 mm | 52 fok | 8 mm |
15 mm | 52 fok | 13 mm |
20 mm | 52 fok | 20 mm |
25 mm | 52 fok | 22 mm |
32 mm | 52 fok | 22 mm |
40 mm | 43 fok | 31 mm |
A piacon sokféle típusú okulár elérhető, a döntéshez fontos figyelembe venni az előnyeiket és a hátrányaikat annak függvényében mik az elvárásaink. A Plössl talán a legelterjedtebb típus, köszönhetően annak, hogy viszonylag nagy, kb. 50 fokos látómező és nagyon jó képélesség jellemzi, s emellett igen kedvező áron kapható. Hátránya viszont, hogy rövidebb fókuszok felé pupillatávolsága rohamosan csökken. (A pupillatávolság szabja meg, hogy szemünket mennyire közel kell helyezni az okulárhoz, hogy a teljes látómezőt átlássuk.) Kis pupillatávolság esetén az okulár felülete fokozottan ki van téve a szempilla és a könny által történő összemaszatolásnak, illetve a párásodásnak. Szemüveggel történő használat esetén 15 mm-nél nagyobb pupillatávolság szükséges!
A mellékelt táblázatban egy átlagos Plössl okulár legfontosabb adatait láthatjuk. 12 mm-től, de különösen 9 mm-től lefelé már igen rövid pupillatávolsággal kell számolnunk, ami nagyban megnehezíti a betekintést, szemünket igen közel kell rakni az okulárokhoz. A Plössl okulárokhoz hasonló előnyökkel vagy hátrányokkal rendelkeznek az ortho(szkópikus) okulár.
Másik gyakran használt okulár „típus” az ún. nagylátószögű okulárok, melyek többféle felépítésűek lehetnek. Előnyük a hatalmas látószög: általában 70-80 fok, de extrém esetben akár 100-120 fok is lehet. Ez a hatalmas látómező sok lencsetaggal érhető el, ami a képminőségre van negatív hatással. Ahhoz, hogy a sok lencsetag és lencsefelület a lehető legkisebb képminőség-romlást okozza korszerű bevonatok és üveganyagok szükségesek, melyek nem túlságosan „pénztárca-barát” megoldások.
A nagylátószögű okulárok ára meglehetősen széles tartományban mozog, ennek magyarázatát jól szemléltethetjük az alábbiakkal: egy okulár látószöge lehet nagy, az ára kedvező és emellett jól korrigált az optikai hibákra. Önnek már csak kettőt kell kiválasztania ezekből a követelményekből. A sok tagból álló lencserendszerek hátránya – az áruk mellett – az, hogy fényhasznosításuk néhány százalékkal kisebb, mint az egyszerűbb típusoké. Az éles, torzításmentes látómező ezt azonban túlsúlyozza.
Milyen okulárokból álljon a készlet?
Az okulárkészlet összeállítását tehát kezdjük „felülről”, a hosszabb fókuszoknál. 32 mm-es Plössl okulárt mindenféleképp ajánlunk, általában ezzel érhető el a legkisebb nagyítás, vagyis a legnagyobb látómező. Ez megkönnyíti az objektumok beállítását, emellett sok csillaghalmaz kis nagyítások esetén a leglátványosabb. 40 mm-es okulárt azért nem ajánlunk, mivel ennek látómezejét az 1.25″-es kihuzat leszűkíti, zavaró „csőlátás” érzetét keltve, s mindezt nem kárpótolja a 32 mm-esnél alig nagyobb látómező. 32-15 mm-es tartományban mindenféleképpen Plössl okulárt ajánlunk, ennél rövidebb fókuszok esetén már nem olyan egyértelmű a döntés.
Következő okulárnak 20 mm és 12 mm-es Plössl okulárt javaslok. Amennyiben csak két okulárra van összesen pénzünk, akkor a 32 mm-es mellé 12 mm-es okulár vegyünk. Ezzel közepes nagyításokat is elérhetünk, illetve könnyen kiegészíthetjük a sort 20 mm-es okulár megvásárlásával. Negyedik okulárt a 7-8 mm-es tartományból válasszunk kívánalmainknak megfelelően.
Amennyiben nem zavar a kicsi pupillatávolság, akkor optimális választás lehetnek a Plössl és orthoszkópikus okulárok.
Ezek pupillatávolsága közel azonos, ám az ortho okulárok látómezeje korrigáltabb, némileg élesebb képet adnak, emiatt a bolygóészlelők kedvencei.
Hátrányuk viszont a szűk látómező (40-45 fok), valamint a Plössl okulároknál némileg magasabb ár.
Amennyiben fontos a betekintési kényelem (vagyis a nagy pupillatávolság), akkor jó vétel lehet a WA Plössl, más néven Planetary sorozat (ezek pupillatávolsága 13 mm-nél nagyobb, látómezejük kb. 60 fok). Ezek hátránya a Plössl és ortho okulároknál lágyabb kép, és – különösen nagy fényerejű műszerekben – a látómező széle felé a csillagok kevésbé pontszerűek. Ezek az okulárok ajánlhatóak akkor is, ha nagyobb nagyítást szeretnék elérni.
Amennyiben legfontosabb elvárás a látvány, akkor – különösen mély-ég objektumok esetén – a nagylátószögű okulárok kiválóan teljesítenek. Ebben a kategóriában igen népszerűek a Baader Hyperion vagy Explore Scientific 82 fokos okulárok.
Mennyire ajánlottak a zoom okulárok?
Zoom okulárokkal kapcsolatosan felemás a véleményem. Egyrészről kényelmes, hogy nem kell 2-3 okulárt cserélni a különböző nagyításokhoz, azonban az olcsóbb modellek nem érik el a fix fókuszú okulárok optikai minőségét, ehhez egy drágább modellre (pl. Baader Hyperion 8-24 zoom) van szükség. Másrészről hosszabb fókuszok esetén kényelmetlenné válnak, mivel látómezejük mérete zavaróan kicsivé zsugorodik. Fókusztartományuk középső és alsó felében azonban igen jól használhatóak, látómezőjük mérete meghaladja a Plössl okulárokét is!
Mi a helyzet a Barlow-lencsékkel?
Barlow-lencse birtokában egy okulárral kétféle nagyítás is elérhető. Sokan szeretik, mivel ezáltal nagy nagyításokat érhetnek el úgy, hogy a pupillatávolság nem csökken le. A fenti táblázatból kiindulva: egy 15 mm-es okulár, valamint 2x Barlow használatakor 7.5 mm-es okulárral számolhatunk és a pupillatávolság is 13 mm marad. (A Barlow természetesen a távcső fókuszát nyújtja meg, és nem az okulárét csökkenti le!) Hátrányuk viszont, hogy a távcső végén megnöveli a „felépítmény” méretét, ami kényelmetlen lehet (könnyen beleütközhetünk, egyensúlyozási problémát vet fel stb.). A mai korszerű Barlow lencsék optikája gyakorlatilag elhanyagolható mértékű optikai hibát ad hozzá a távcsőéhez.
Kapcsolódó cikkek
Nincs további cikk.