Éjjellátó vagy hőkamera – Melyiket válaszd?

Az utóbbi években fokozatosan elérhetővé váltak polgári felhasználásra is azok a fejlett technológiák, amelyek korábban csupán a rendvédelmi, katonai szervezetek számára voltak hozzáférhetők. A vadásztársadalomban mindennaposnak számít éjjellátó készüléket vagy hőkamerát használni a vadászat során. De nem csak ők, hanem a természetjárók, őrző-védő feladatokat ellátók, vagy épp a katasztrófavédelem számára is egyre inkább megkerülhetetlen a technológia. Mégis sok félreértés övezi az eszközök jellemzőit, használhatóságát. Cikkünkben ezeket a kérdéseket szeretnénk tisztázni.

Az éjjellátók és hőkamerák alapműködése

Elsőként az éjjellátók váltak elérhetőek a „nagyközönség” számára, és az évek alatt hatalmas fejlődésen estek át. A hőkamerák később kezdtek el terjedni, de az innováció üteme annál látványosabb. A tömegtermelés megindulása a kezdeti csillagászati árakat is jelentősen mérsékelte. Mindkét technológia azon az elven működik, hogy az emberi szem számára érzékelhetetlen hullámhosszú sugárzást „átkonvertálják” számunkra is felfogható vizuális képpé. A két technológia működése azonban merőben eltérő alapelvre épül.

Az éjjellátók és hőkamerák között egyaránt találunk éjjellátó keresőket és hőkamera keresőket, éjjellátó előtéteket és hőkamera előtéteket, valamint éjjellátó céltávcsöveket és hőkamera céltávcsöveket.

Éjjellátó – hőkamera különbségek

Az éjjellátók, első ún. analóg változatai már kifutott technológiának tekinthető. A „régi” vadászok még emlékezhetnek a zöldes árnyalatú, monokróm katódcsöves készülékekre. Manapság már csak szinte kizárólag digitális éjjellátókat lehet vásárolni. Erről az Éjjellátók működése című írásunkba található további információ.

A digitális éjjellátók működési elve, hogy az emberi szem által lényegében láthatatlan infravörös fénysugárzásra rendkívül érzékenyek, mely „fényt” szükség esetén még tovább is erősítenek.

A korábbi analóg technológiánál ez az erősítés annyira kritikus volt, hogy egy hagyományos lámpa véletlen felkapcsolása is maradandó károkat okozhatott az éjjellátó készülékben. Ezzel szemben a digitális éjjellátókat ez a veszély már nem fenyegeti. Bár már akad egy-két kivétel, de sötétben a digitális éjjellátók többsége fekete-fehér (monokróm) képet mutat, nappal viszont képesek színes képet mutatni, hasonlóan a digitális fényképezőgép kijelzőjéhez. A digitális éjjellátóknak a sötétben mindig szükségük van valamiféle külső fényforrásra, még akkor is ha annak tartománya sokszor az emberi és állati szem számára egyáltalán nem látható.

A hőkamerák külső megvilágítás nélkül – akár teljes sötétségben is – képesek képet alkotni, nem szükséges semmilyen, a célpontról visszavert fényt.

A hőkamera működési elve ugyanis az, hogy a tárgyak és az élőlények apró hőmérséklet-különbségeit képes képpé alakítani.

Az érzékelőt itt bolométernek nevezzük, amelynek számos jellemzője befolyásolja a leképezett valóság részletességét. Mivel a hősugárzásnak nincsenek szín árnyalatai, csupán „erőssége”, még nappal sem fogunk igazi színes képet kapni, olyat mint a digitális éjjellátók esetében.

Az éjjellátó jellemzői

• Az éjjellátó működési elve tehát a visszavert fény hasznosításán alapul. Ahhoz, hogy éjszaka is lássunk az eszközzel infravetőt szükséges használnunk. A régi analóg elven működő éjjellátók még teliholdkor is működtek külső infravető nélkül. A digitális éjjellátóknak szinte kivétel nélkül része az infravető, vagy legalábbis rendelkeznek a fogadásukra szükséges előkészítéssel. Az infravetők teljesítménye változó, de elmondható 3-600 méternél ritkán képesek távolabb világítani. Létezik belőlük láthatatlan fényű, illetve alig látható fényű változat is. Utóbbi hatótávolsága általában egy kicsit nagyobb, de megvan az esélye, hogy megugrasztja a vadat. A 805-850nm frekvenciájú változatok az alig látható tartományt használják, a 940 nm körüli frekvenciájú infravetők fényét viszont már csak az éjjellátó érzékelője „látja”.
• Alkalmazási területeket megvizsgálva inkább a magasleses, szórós, nyílt területeken lehet eredményesen használni, ahol nincsen túl sok növényzet, tereptárgy a kamera és a vad között. Nagyobb távolságokra már nem látnak el. Modern változataik, az egyre fejlődő képalkotásnak hála, részben kiválhatják a hagyományos optikát tartalmazó kétszemes, binokuláris keresőtávcsöveket is.
• Előnyei közé sorolható, hogy képesek „átlátni” azokon anyagokon, amelyeken az infravető fénye is áthatol, például az ablakokon és a vízen, de az eső lecsökkenti a használhatóságukat.
• Hátránya, hogy sűrű növényzetben, cserkelés közben a közeli növényzetről visszaverődő infravörös fény elvakítja a készüléket, megakadályozva, hogy kihasználhassuk hatótávolságukat. Kis kontrasztú háttérnél, magas növényzetben nem mindig használhatók eredményesen.

A hőkamera jellemzői

• A hőkamerák képességei az eltérő működési elvük miatt más előnyöket és hátrányokat hordoz. A hőkülönbségeket érzékelő hőkamera használható nappal is, de csak hamis színes, az eltérő hőmérsékletek kiemelésére kitalált színeket fogjuk látni. A különböző fejlettségi fokú hőkamerák hőfelbontásán fog múlni, hogy mire leszek alkalmasak. Ha olyan körülmények között kell használnunk, amikor a hőkülönbségek nem elégségesek az adott fejlettségi színtű készülékben a képalkotáshoz, akkor akár még hátrányba is kerülhet az éjjellátóval szemben, de sok esetben inkább meghaladja a képességeit. Jó példa erre, hogy a hideg szarvak gyakran nem láthatóak az alacsonyabb hőfelbontású hőkamerákkal, pedig ez elengedhetetlen a bíráláshoz.
• Alkalmazási területüket működési elvük befolyásolja. Az érzékeny bolométerrel rendelkező hőkamerák érzékelési távolságát nem befolyásolja külső fényforrás, ezért nagyobb hatótávolságra is elláthatunk a segítségükkel, mint az éjjellátókkal. Alkalmasak nagyobb területek gyors átnézésére.
• Előnye az éjjellátókkal szemben, hogy nagyobb hatótávolsággal működnek, nem függenek külső fényforrástól, cserkelős vadászatra is alkalmasabbak. Lecsökkentik a vadászbalesetek kockázatát azáltal, hogy olyan hőforrást is megmutatnak, amelyet csupán külső megvilágítással nem biztos, hogy észlelnénk. Kutatási feladatokra is alkalmasabbak.
• Hátrányuk, hogy a képalkotásuk idegenebb a megszokott látástól és a hagyományos digitális képalkotástól, ezért kevesebb részletet tudunk detektálni, de azt nagyobb távolságból. Sajnos a hőkamerák által látott hősugárzást egyes anyagok, felületek blokkolják. Nem látnak ezért át az üvegen, a vízfelületeken sem, és az erős köd vagy eső szintén lecsökkenti a hatótávolságukat.

Melyiket válasszuk: éjjellátó vagy hőkamera

A jelenlegi tendencia, hogy a vadászok az éjjellátók helyett egyre inkább a nagyobb hatékonyságú hőkamerákat részesítik előnyben. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az éjjellátó keresőtávcsövek a hagyományos szürkületi távcsöveket kezdik kiváltani. A kisebb súlyú, cserkelő, hagyományos kereső távcsöveknek ellenben továbbra is töretlen a népszerűségük.

A céltávcsövek esetében az optikai változatok egyre inkább a háttérbe szorulnak, helyüket a nappal is használható éjjellátó céltávcsövek veszik át. Ez azért lehetséges, mert a fejlett típusok egy modellben egyesítik a nappali céltávcső és az éjjellátó előnyeit. Ilyen termék például a Hikmicro Alpex A50TN digitális éjjellátó céltávcső, vagy a Pulsar Digex C50 éjjellátó céltávcső és a Pard DS35-70 mm digitális (940nm) éjjellátó céltávcső is. Akadt már rá példa, hogy a gyártók felismerték a két technológia egyesítéséből származó előnyöket és összevont, kompozit képet alkotó keresőtávcsöveket fejlesztettek. Jelenleg hőkamera keresőből három népszerű márka termékei közül érdemes válogatni. Ezek Hikmicro, a Pulsar, és az Infiray.

Tippek és tanácsok a hatékony használathoz

1. A gyártók által megadott katalógus adatokat érdemes átnézni és értelmezni. Például míg az optikai zoom valós nagyítást ad, addig a digitális zoom csupán a látott kép felnagyításán alapul. Elkerülhetetlen a látott kép minőségi romlása digitális nagyítás használatakor. Épp így az érzékelési távolság a hőkameráknál még nem jelenti azt, hogy nagy távolság esetén ténylegesen be lehessen minden esetben azonosítani a fajt és nemet.
2. Vadászat előtt mindig gondoskodjunk az akkumulátorok feltöltéséről. Hasznos, ha tartalék akkumulátort is beszerzünk a készülékünkhöz. Nincs annál bosszantóbb, mint amikor a legfontosabb pillanatban fogy el az energia. Vásárlást követően kezdjük el rögtön a feltöltést.
3. Ha hosszabb ideig nem használjuk éjjellátónkat, hőkameránkat, távolítsuk el a cserélhető akkumulátorokat.
4. Sok készülék a kikapcsoló gomb rövid lenyomásakor nem kapcsol ki, hanem csak készenléti üzemmódra vált át. Ebben az esetben ugyan keveset fogyaszt a készülékünk, de ha nem figyelünk, fél nap alatt lemerülhet az akkumulátor.
5. Bár ezek a készülékek időjárásálló kivitelűek, mégis érdemes óvni az optikai elemeket a kosztól, sáros víztől, karcolódást okozó anyagoktól.
6. Javasolt a készülékünk árához képest fillérekbe kerülő plusz védőtokok beszerzése.
7. Vásárláskor ne feledjük, hogy csak a magyarországi, valós, bolttal is rendelkező kereskedésektől várhatjuk, hogy meghibásodás esetén tudjuk érvényesíteni jótállási igényünket.

Összefoglalás

Ha csak egy készüléket szeretnénk magunkkal vinni, akkor valószínűleg a fejlettebb technológiájú hőkamera mellett fogunk dönteni. Nagyobb észlelési távolságával, és fejlett szenzorával egyszerre nagyobb területet tudunk átfésülni, kevésbé maradhat rejtve a vad.

A friss nyomokat utánkeresésnél, még jó darabig észlelhetjük hőkameránkkal. Kaszáláskor, aratáskor a hőkamera hatékonyan képes megmutatni a megriadt, mozdulatlan állatokat, így a vadmentésben is jól teljesítenek. A leállított gépjárművek meleg alkatrészei árulkodóan „világítanak” a hőkamerák képén.

A nagyon gyors ütemben fejlődő hőkamerás technológia miatt, érdemes odafigyelni a készülékek közötti versenyre. Évente jönnek ki újdonságok, fejlesztések. Pár éve még az alacsonyabb árkategóriás hőkamerák esetében sokszor a szarvak, hidegben alig, vagy egyáltalán nem voltak láthatóak, mára azonban bőven találunk olyan hőkamerát, amelynek a hőfelbontása meghaladta ezt a korlátot. Például ez a gyors fejlődés hívta életre a Pulsar Telos családját, amely elsőként, fejleszthető, cserélhető elemekből épül fel. Akár jobb képességű szenzorral, távmérővel bővíthető. Üzletünkben megvan a megfelelően képzett valós vadászati tapasztalattal rendelkező személyzet, amely szívesen válaszol a további felmerülő kérdésekre. Az újonnan érkező technológiát elő kézből ismerők szaktanácsadásával tudunk segíteni, akár hőkamera választásról, akár éjjellátó választásáról van szó.

Hőkamera vagy éjjellátó vásárlásakor a Makszutov távcsőboltban széles választékot kínálunk.