A biológiai mikroszkópok jellemzői

A biológiai mikroszkópok, vagy más néven „fény mikroszkópok” főként, de nem kizárólag, átvilágítható preparátumok vizsgálatára lettek kifejlesztve. Ahol a sztereo mikroszkópok nagyítása – némi átfedéssel – véget ér, ott kezdődik a biológiai mikroszkópok nagyítás tartománya. Leginkább sejtszintű vizsgálatokra ajánlott a használatuk, de nem kizárólag élő eredetű anyagokat figyelhetünk meg általuk.

Biológiai mikroszkópok használata

Alkalmazási területeik, nagyítás

Alkalmazási területüket leginkább a nagyításuk és a vizsgálandó minta nagysága befolyásolja. A biológiai mikroszkópok nagyítását az éppen használt objektívek és okulárok párosítása, valamint a rajtuk lévő nagyítást jelző számok szorzata határozza meg.

Objektíven és az okuláron a nagyításra utaló szám.

Könnyen azt hihetnénk, hogy a nagyobb nagyítás nagyobb élményt is jelent, de ez koránt sem igaz. Minden vizsgált objektum, más-más mérettartományba esik. Könnyű belátni, hogyha az a célunk, hogy egy több száz egyedből álló baktérium telepet egyben vizsgáljuk, más nagyításra lesz szükség, mintha csak egy-egy példányra lennénk kíváncsiak.

A legtöbb biológiai mikroszkóp objektívjeit forgatható revolver foglalat tartja a helyén. Forgatással válthatunk másik objektívre, ezáltal változtatva a nagyításon. Ha több különböző okulárral is rendelkezünk, akkor ezek kicserélésével is változni fog a nagyítás. A nagyítás növelésével, sajnos képminőség romlással kell számolnunk, valamint a látott kép is sötétül.

Forgatható objektív revolver

Kínálatunkban különböző 40 x – 1600 x nagyítás tartományba eső mikroszkópok kaphatók, de ajánlott a 40 x – 1000 x nagyítás tartományon belül maradni. Például 1000 x-es nagyításban megfigyelhetőek a kisebb baktériumok és a kromoszóma is.

Főbb alkalmazási területük

  • egészségügy
  • biológiai kutatás
  • kémiai vizsgálatok, kutatások
  • oktatás
  • hobbi
  • stb.

Felépítésük, részeik

A nagy nagyítások masszív, remegés mentes alátámasztást, és precíz finomállítást igényelnek. Az optikai elemeket, az objektívet és az okulárt, legtöbbször szabványos méretben készítik a gyártók, bár néha azért találunk kivételt, a nagyon olcsó gyerekmikroszkópok, és a különleges kutatási célra szánt mikroszkópok körben is.

  1. talp és törzs (statív) – A mai mikroszkópokban már egybeépítve találkozunk vele.
  2. világító egység
  3. kondenzor – Állítható fénykúpot hoz létre. Nem csak a fény mennyisége, hanem szöge, szóródása is a kondenzorral szabályozható, állítható fényrekeszt tartalmaz.
  4. kondenzort tartó és mozgató szerkezet – A központosítás miatt fontos az állíthatósága. Itt foglal helyet a szűrőtartó is.
  5. kondenzor magasság szabályozó csavar – (a képen takarásban van)
  6. tárgyasztal (kerek vagy szögletes) – Tárgyasztal finommozgató, nóniusszal, x-y tengelyeken 0.1 mm pontosságú mérés lehetséges általa. Pontos pozíció meghatározása is használják a preparátumon, így később is könnyebben lehet visszatérni egy-egy fontosabb pozícióba. Kerek, körbeforgatható tárgyasztallal jellemzően a polarizációs mikroszkópoknál találkozhatunk.
  7. kétsebességes élesség állító gomb – Nem csupán a nagyon precíz élesség állításra, hanem vastagság mérésre is használható. Például régi preparátumok használatakor, megmérhető a fedőlemez vastagsága is, ha az nem volt feltüntetve rajta.
  8. objektív
  9. forgatható objektív tartó revolver
  10. fej – Ami lehet:
    egyszemes (monokuláris)
    egyszemes fotó elágazással
    kétszemes (binokuláris) – Nem ad sztereó látványt, de az egyszemes látványhoz képest kevésbé terheli a szemet.
    kétszemes, fotó elágazással (trinokuláris) – Ez sem ad sztereó látványt, de az egyszemes látványhoz képest kevésbé terheli a szemet, és kamera csatlakoztatási lehetőséggel rendelkezik.
  11. dioptria állító – Sokunk szeme nem teljesen egyforma, de a dioptria állítóval kompenzálható a különbség. (a képen látható mikroszkópnak mindkét okulárján van állítási lehetőség)
  12. okulár vagy szemlencse
A biológiai mikroszkóp részei

A biológiai mikroszkópok használata

A biológia mikroszkópok legtöbbször átvilágított preparátumok vizsgálatára használatosak. A kisebb nagyítások még nem nagyon érzékenyek a műszerünk beállításaira, de ahogy növeljük a nagyítást, egyre nagyabb a szerepük. Alapszabály, hogy mindig a legkisebb nagyítással keressük meg a preparátumunkon az élességet, és csak utána váltsunk eggyel nagyobb nagyításra. Ilyenkor már csak a kétsebességes élességállító gomb finom állító részét használjuk! Ezáltal elkerülhetjük, hogy a mintával össze ütközzön az objektív. Ha mégis megtörténik, nem csupán a minta, hanem az optika is sérülhet! A nagyobb nagyításra képes objektíveket gyakran rugós kivitellel védik az ütközéstől. A nagyítás növekedésével a csökkenő apertura (objektív átmérő) miatt, a kondenzor fényrekeszén is állítani kell.

Fontos része a biológiai mikroszkópoknak, a preparátumot rögzítő és mozgató mechanizmus. Nagyobb nagyításnál szinte nem is lehet tárgyasztal finommozgatás nélkül kezelni a mikroszkópot. A mozgó-élő mintákat lehetettlen követni. A tárgyasztal finommozgatásnak további előnyei, hogy az asztalon a nóniusz skála segítségével méréseket is lehet végezni a preparátumokon. Ha egy preparátumnak valamely pontja nagyobb jelentőségű, akkor fel lehet jegyezni a skáláról leolvasott x-y koordinátákat, így később könnyen megtalálható ugyanaz a pozíció.

Utólagosan felszerelhető finommozgató mechanizmus

Mit jelentenek a számok az okulárokon és az objektíven?

Az okulárokon sokszor csak egy szám és egy szorzás jel szerepel. Ezzel a számmal kell az objektíven lévő szorzó számot összeszorozni, hogy megkapjuk a nagyítást. Ezen kívül a nagyobb látómezőre utaló „WF” jelzéssel, a pupilla távolságot jelző számmal, és szemüveg piktogrammal találkozhatunk. Utóbbinak az a jelentősége, hogy a nagy pupillatávolságú okulárokba szemüvegben úgy tudunk belenézni, hogy a teljes látómezőt kihasználhatjuk. Itt említeném meg, a mérő és a mutató nyilas okulárokat is. Előbbi -ahogy a nevéből is sejthetjük- mérésre, utóbbi prezentációkhoz használatos, hogy a preparátum egy bizonyos területére irányítsa a figyelmet.

Az objektíveken szintén megtalálható a szorzószám (sokszor szorzó jel nélkül), de ezen kívül még számtalan jelzéssel találkozhatunk. A RMS menetű DIN szabványú objektívek csereszabatosak egymással, ha megfelelő tubushosszú mikroszkóphoz, hozzá illő okulárt választunk.

írisz diafragmás mikroszkóp okulár
  • optikai korrekció fajtája – Például Plan objektívek (képsík elhajlásra korrigálva).
  • szorzószám
  • numerikus apertúra mértéke
  • tubushossz kritérium – Például 160, 170, ∞  az első kettő csak áteső fényes, a harmadik végtelen jeles, áteső és részben ráeső fényes használatra is alkalmas.
  • fedőlemez vastagság – Ami azt határozza meg, hogy milyen vastagságú fedőlemezhez tervezték az objektívet. Leggyakrabban a 0.17 vagy a „-„ jelekkel találkozhatunk. Utóbbi nem érzékeny a fedőlemez vastagságra, akár tárgylemezzel is lefedhetjük a mintát.
  • Oel, OIL, H1 – olajimmerziós okulárok, az üveg törésmutatójával megegyező törésmutatóval.
  • W vízimmerziós okulár
  • Glyz fluoreszcens, glicerin-immerziós lencsék
  • stb.
Mikroszkóp okulár

A jelölések közül leggyakrabban a szorzószámra, a tubushossz kritérium, a fedőlemez vastagság érzékenységre, és az immerziós használatra figyelmeztető jelzésekre kell figyelnünk. Utóbbi ugyanis csak immerziós oldattal együtt ad megfelelő képet.

A megvilágítási módok

„A fény a mikroszkóp üzemanyaga” A legnagyobb gonddal készített preparátumokkal is csak gyenge képminőséget tapasztalunk, ha a világítás beállítására nem fordítottunk elég figyelmet. Főként a nagyobb nagyításokon jelentkezik drasztikus minőség változás, ezáltal a vizsgált minta értékes részleteiről maradhatunk le.

Fontos, hogy a kondenzorunkat központosra, és megfelelő magaságba állítsuk. A Köhler féle megvilágítást érdemes begyakorolni (hamarosan erről is készül egy írásunk). Objektív váltáskor, a fénykúp átmérőjét is szabályoznunk kell. A halványabb minták vizsgálatához csökkentsük a fény mennyiségét, nehogy azért ne lássuk mert „túlvilágítottuk”.

Alapvetően több különböző megvilágítási mód létezik. Többségünk legtöbbször mégis szinte kizárólag az áteső fényes megvilágítást használja, pedig a többi megvilágítás is rengeteg lehetőséget tartogat a kísérletező kedvűek számára.

  • áteső fényű megvilágítás
  • ferde megvilágítás
  • fázis kontraszt eljárás
  • polarizációs eljárás (külön cél-mikroszkóp is készül)
  • sötét látóterű megvilágítás
  • optikai festés
  • ráeső fényes megvilágítás (10x-es objektívnél a sötét látóterű megvilágításhoz hasonló hatású)
  • stb.

A biológiai mikroszkópok kiegészítői

Felmart szélű tárgylemez