Keresőtávcsövek segítségével sokkal könnyebben tudjuk megkeresni és távcsövünk látómezejébe állítani a megfigyelni kívánt objektumokat. A legtöbb távcsövön találunk keresőt. Csak a kis lencsés távcsövek, amelyekkel kis nagyításokat és viszonylag nagy látómezőt érhetünk el, nélkülözhetik a keresőtávcsöveket. Két nagy típusuk használatos az amatőrcsillagászok körében: a hagyományos keresőtávcsövek és az egyszeres nagyítású, átnézeti keresők.
A hagyományos keresőtávcsövek jelentik a nagyobb csoportot. A valódi keresők tulajdonképpen nem mások, mint kis átmérőjű és nagyítású, de nagy látómezejű lencsés távcsövek, melyeket párhuzamosan szerelnek a nagy távcső tubusával. A keresőtávcső okulárjában általában egy szálkeresztet is találunk, amely még pontosabbá teheti a célzást. Ha a megfigyelni kívánt égitestet beállítottuk a szálkereszt közepére, akkor a nagy távcső okulárjába pillantva, az objektumnak a látómezőben kell lennie. Feltéve persze, hogy keresőtávcsövünk párhuzamos a főműszerrel.
A keresőket a binokulárokhoz hasonló paraméterekkel jellemzik. Az első szám a kereső nagyítása, a második a kereső objektívjének átmérője (mm-ben). A legkisebb még használható kereső 6×30 körüli, a nagyobb távcsövek általában 8×50-es keresővel szereltek.
Egyes keresőtávcsövek egy prizma vagy tükör segítségével megváltoztatják a betekintés szögét, vagyis a kereső okulárja a kereső tubusával 90 fokos szöget zár be. Ennek az elrendezésnek kényelmi okai vannak. Sokkal kevésbé fárasztó egy ilyen keresőt használni. A kényelemnek viszont ára van. Egyrészt a prizma vagy tükör miatt a kép jobb és bal oldala felcserélődhet, ami megnehezíti a keresőben látott kép összehasonlítását például egy csillagatlasszal. Másrészt ez az elrendezés megakadályozza, hogy mindkét szemünket használhassuk az objektum megkeresésénél, ami hatékonyabb az egyszemes keresésnél.
A keresőtávcsöveket három vagy hat csavarral lehet párhuzamosítani főtávcsövünkkel. A három csavaros megoldás egyik legjobb esete az ún. spring-load megoldás, amikor az egyik csavart egy rugós megoldás helyettesíti, így csak két csavarral kell foglalkoznunk a párhuzamosítás során.
A valódi keresők mellett egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az egyszeres „nagyítású” keresők. Ezek tulajdonképpen nem is távcsövek, nem található bennük objektív. Átnézeti keresők nem helyettesítik a valódi keresőtávcsöveket, hanem inkább hasznos kiegészítői azoknak. Alapelvük meglehetősen egyszerű: pici piros pontot vagy koncentrikus köröket vetítenek egy üveglapra. Ezen keresztül átnézve úgy látjuk, mintha az égboltra vetítenék a piros pontocskát. Legnagyobb előnyük, hogy nem változtatják meg a szabad szemes látványt, így nagyon kényelmesen használhatók a csillagatlaszokkal együtt. Hátrányuk, hogy határmagnitúdójuk nem éri el egészen a szabad szemes értéket, ezért használatuk igazán csak sötét égboltú helyen hasznos. Probléma az is, hogy az egyszer nagyítású keresők üveglapja hajlamos a gyors párásodásra.